Veresegyházi Andreának hívnak. Eddigi életemben számokkal dolgoztam, de azt gondoltam ez nem nekem való. Nem elég kreatív, nincs benne semmi izgalmas, az agyamat ugyan megtornáztatja, de nem adja azt az érzést, amire vágyom.
Azt a tevékenységet kerestem, ami annyira beszippantja a figyelmem, hogy megszűnik létezni a világ. Közben erősen élt bennem az a vágy is, hogy megértsem hol vagyok én ebben az életnek nevezett dologban, mi a feladatom és hogyan tudnék segíteni az embereknek?
Ez a késztetés vezetett arra, hogy elmélyüljek olyan tanokban amelyek önismeretet adnak, segítenek magamra és másokra jobban rálátni, és hozzásegítenek az élet értelmének, céljának megértéséhez.
Ezek után, bármily meglepő, a számokban találtam meg a hivatásom.
Ez az ami változatos, izgalmas, elgondolkodtató, amiben kiteljesedhetek, amit mindig örömmel végzek, ami nem okoz fáradtságot, sőt feltölt, és amivel nagyon sok embernek tudok valódi segítséget nyújtani.
Hosszú és kacskaringós út vezetett el ehhez a felismeréshez, hogy amit szerettem volna elkerülni, az maga volt a megoldás, a válasz a kérdéseimre, ami mindig is a kezemben volt. Az élet, a sors nagy rendező, mert mindig arrafelé
terelget, ahol a megoldás van, még akkor is, ha mi azt akadálynak látjuk. Rájöttem, hogy miért oda születtem, ahová, miért értek azok a hatások, amik értek, mi volt a hasznuk az én életemben, mit szolgált a sok szenvedés és mindez miben támogatott. Ez hozzásegített a megértéshez, könnyebbé vált az elengedés, képessé váltam a megújulásra, és arra, hogy másoknak is segítsek.
Már tudom, hogy mi a sorsfeladatom ebben az életben.
Természetesen nem lettem tökéletes és nem tudok mindent.
Folyamatosan tanulok, tanulom önmagam, és most már látom, hogy ez az életem végéig tartani fog.
Változni nehéz, nagyon nagy tudatosság és kitartás kell hozzá, mert nem megy egyszerűen, de mindenképpen megéri.
Talán egyre többen érezzük úgy, hogy ez a világ, amiben most élünk, túl nagy feladatokat ró ránk. Ahhoz, hogy az élet nehézségeit viselni tudjuk, fontos, hogy tisztában legyünk önmagunkkal, a mozgatórugónkkal, a motivációinkkal.
Ami mozgat minket, és ami a körülményeinket is alakítja, az a tudattalan, mélyről fakadó, valód természetünk, amelynek ismerete nélkül, nem tudunk igazi, jó döntéseket hozni az életünkben. A valódi énünk kisugárzik és ezt érzik mások is.
